Megtérülési számítás, avagy csodák nincsenek!!!

Építtetők, építők számára egyik legfontosabb paraméter a költség: a fűtési rendszer bekerülési és üzemeltetési költsége. Teljesen általános és hétköznapi kérdés a megtérülés témaköre. Sajnos azonban el kell keserítsem a Tisztelt Olvasót, erre nem olyan könnyű egyszerű és pontos választ adni! Aki „csípőből” válaszolni tud, az mérnöki szemmel nekem már gyanús!

A megtérülés egy viszonyszám, amiben két megoldást és annak anyagi vonzatait hasonlítjuk össze: tehát tudni kell azt is pontosan, hogy mi a viszonyítási alap! Ráadásul minden ház és minden felhasználó szokásai merőben eltérőek. Egy családi ház fűtési igénye eltérő a különböző építőanyagok alkalmazása miatt – ez egyértelmű. Különböző alaprajzok és azonos építőanyagok, rétegrendek esetén is más a fűtési igény. Ugyanígy a bekerülési költség is eltér az alaprajz függvényében (pl. több kisebb radiátor kisebb helyiségek esetében). Végül, de nem utolsó sorban – nagymértékben függ az épület fogyasztása a lakók szokásaitól is. Ha pontos megtérülést akarok mondani, akkor számolni kell, nem elég a szomszéd 5 évvel ezelőtt épített házának a bekerülési és fogyasztási költségeit alapként venni.

Megtérülés

 Az idei évben több barátom is építkezésbe kezdett, akik a „partvonalról bekiabáló” és segítőkész ismerősöktől (ők természetesen nem mérnökök) hallottak ezt-azt, vagy épp valamelyik netes fórumon találtak valami csodát, amivel 0 Ft-os rezsit kapnak!!! Jelentős extra beruházási költség nélkül?! (Micsoda??? Miért nem tud erről a szakma? Akkor miért épít a többség mást?) Elérkezett az idő és rávettem magam, hogy számolgatok picit. Részben nekik/nektek, építkezőknek és részben magamnak.

A kiindulási alap az építkező barátaim házainak körülbelüli átlaga: kb. 130 m2, a mai előírásoknak megfelelően (picit jobb) épületszerkezetek, minőségi nyílászárók, új építés, stb. A fűtési hőszükséglet 8-12 kW között volt a három háznál. (A hőszükséglet az a szám, ami megmutatja, hogy külső pl. -15°C esetén mennyi az épület fűtési igénye. A fűtési szezonban persze nincs folyamatosan -15°C, egy 10 kW-os hőszükségletnél a fűtési szezonra vonatkozó átlagos +4°C-nál ez kb. 4,5 kW. És ehhez NE vegyünk 24 kW-os kazánt!!! – azt hiszem ez is megér a közeljövőben egy írást…)

Hogy egyszerűsítsük a számokat, legyen a fűtési hőszükséglet 10 kW. Átlagos fűtési szezont és felhasználást tekintve ehhez kb. 1.400 h fűtési időt kell figyelembe vegyünk, így a házra éves 14.000 kWh fűtési (termikus) energia igényt kapunk eredményül. (7/2006. számú TNM rendelet alapján: 3.000 napfok hőfokhíddal és +4°C-kal számolva.)

Egy fontos tanács: a gépész tervezőt már az Építési Engedélyezés során be kell vonni a tervezésbe! Az ÉpEng. anyaghoz nem szükségesek gépész tervek, így sokszor előfordul az a sajnálatos gyakorlat, hogy az építész – azért, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse a munkát – kiválasztja a szigeteléseket, „összedob” egy gépész műszaki leírást és a gépész tervező csak akkor kapcsolódik a tervezésbe, amikor már eldöntött, Ép.Eng anyagban rögzített szigetelések, épületszerkezetek vannak, melyeken utólag nem lehet változtatni. Pedig az épület hőszükséglete, tehát a fűtési energiaigény csakis ettől függ! Igenis kell ebben a fázisban is optimumot keresni: kell-e valahol a szigetelés vastagságán változtatni, megéri-e avagy megtérülő-e további vagy más típusú szigetelés elhelyezése, stb. Az épületünk energetikája az építész és a gépész közös munkájának eredménye – együtt kell dolgozzanak ahhoz, hogy az optimális megoldást megtalálják!!!

Megtérülés

Bekerülési költségekkel nem kívánok foglalkozni. Ahhoz, hogy pontos számokat lássunk, kell egy terv. Egy építész terv, aztán minden összehasonlítandó gépészeti megoldásra egy fűtés terv és egy kiírás. És kell egy kivitelező, aki „független”, külsősként mindegyik tervet beárazza. Csakis így láthatunk pontos bekerülési költséget vagy költség különbségeket!

A neten böngészve több forgalmazó honlapján találtam „megtérülési számítást” (szándékosan idézőjelben), melyeket végignézve majdnem leestem a székemről! Kicsit torzítanak az összehasonlítandó megoldás beruházási költségein, kicsit a fogyasztásán, kicsit az eladandó termék fogyasztásán – persze a cél irányában, (az árán talán nem tudnak) és máris elkészült a „megtérülés”!  Ne hagyjuk magunkat becsapni!!! (Jelen írás megkezdésének ösztönzői valójában ezek a megtévesztő oldalak voltak!)

Bekerülési költségeket a fentiek miatt szándékosan nem néztem, csupán a körülbelüli fogyasztásokat számolgattam a fenti 14.000 kWh termikus igény alapján, a különböző hőtermelők esetében. Mindenképp felhívnám a figyelmet, hogy a számítások során több becsült értéket is használnom kellett, így kisebb eltérések biztosan vannak az eredményben. (Ezeket az értékeket megpróbáltam különböző műszaki paraméterek és a tapasztalatom alapján a valósághoz közelíteni, de vannak műszakilag nehezen alátámasztható változók is…)

 Lássuk az eredményeket!

Megtérülési számítás avagy csodák nincsenek
Megtérülési számítás avagy csodák nincsenek – A képre kattintva kinagyítható

Az eredményekről és az egyes hőtermelőkről

A táblázatokban csakis a hőtermelőkre koncentráltam. A hőleadók kiválasztása szorosan összefügg a hőtermelőkkel és a fenti táblázatokkal, de azok részletes vizsgálata – azt hiszem – egy külön írást érdemel! (Ígérem hamarosan ez is olvasható lesz az oldalon!)

Egy fontos rövidítés, mely többször fel fog merülni, az a COP, mely megmutatja, hogy egységnyi befektetett elektromos energiából (kW) hány egység fűtési energiát (kW) termel a berendezés. (Pl. COP=3,5 azt jelenti, hogy 1 kW elektromos áram fogyasztás mellett 3,5 kW fűtési energiát nyerünk.)

A COP érték egy folyamatosan változó érték (a hőforrás és az előremenő fűtővíz hőmérsékletének függvényében), így a katalógus adatokban szabványosított hőmérsékletekre vonatkoztatott értékeket találunk.

Gázkazános fűtések

A kazánok éves hatásfoka eltérő a kazán típusa, kialakítása, a hozzá kapcsolt fogyasztó fűtővíz hőmérséklet igénye és a felhasználási szokások függvényében.

Kondenzációs gázkazán akkor tud jó hatásfokkal üzemelni, ha a teljes fűtési időszakban egy alacsony hőmérsékletű hőleadót kapcsolunk hozzá. Ha 80/60°C-os radiátoros rendszert használunk mellé, akkor nem fog tudni kondenzációs üzemben működni!

(A 108%-os hatásfok pedig azért lehetséges, mert a hatásfok számítása során a fűtőértékre vonatkoztatják a számokat. A fűtőérték fogalma szerint a füstgázzal távozó víz gőz halmazállapotú. Ezt a halmazállapot-változás miatti rejtett hőt nyeri vissza a készülék a füstgáz lehűtésével és a gőz készüléken belüli kikondenzálásával.)

A táblázatban a „hagyományos” kazánoknál kegyes voltam és csak a kazán kb. hatásfokát írtam be. A valóságban ezek az egy-két fokozatú, azaz ki/be kapcsolgatós berendezések csak számukra ideális körülmények esetén működnek ezen a hatásfokon. Akkor, ha teljes teljesítménnyel tudják termelni a hőt. Nem lesz ekkora az éves hatásfok, ha a fűtési szezon átlagára vonatkozó 4,5 kW hőigény mellett egy 24 kW-os kazán dolgozik! Gyakorlatilag soha nem éri el a táblázatban szereplő kb. gyári adatot! (A fűtési költség ennél több lesz!)

Fűtés Split-klímákkal

Nem egy bevett szokás, de volt olyan barátom, akinek ezt javasolták! Igaz, az eredmények számomra is megdöbbentőek voltak – nem gondoltam, hogy ilyen „kicsi” számokat fogok látni!

(A fűtésre vonatkozó „SCOP” érték egy viszonylag új, teljes fűtési szezonra vonatkozó szám; sokkal reálisabb a COP-értékhez képest!)

Az üzemeltetési költség jól hangzik, de itt figyelembe kell venni, hogy ezeket hogyan tudjuk a házban kiosztani?! Minden szoba kap egy készüléket? Mi lesz a kis alapterületű helyiségekkel? Pl. Előszobák, WC, háztartási helyiség is kap egy split-et vagy azokba nem lesz fűtés? Mi állítja elő a használati meleg vizet? Mivel főzünk? Hogyan szabályozzuk egységesen a házat? Milyen karbantartási költségeim lesznek?

A kedvező eredmények ellenére be kell lássuk, hogy nem könnyű feladat és biztos nem is olcsó megoldás minden helyiségben egységes és jól szabályozható fűtőrendszert kiépíteni. Családi háznál biztosan nem használnám! (Mondjuk egy VI. kerületi, 28 m2-es garzonban, ahol milliós értékben kellene kéményt felújítsak a gázkazánhoz – elgondolkodtató…)

Fűtés elektromos padlófűtéssel

Ez a megoldás volt az, amivel kapcsolatban azokat a bizonyos csoda megtérüléseket találtam a neten. Szerintem ehhez nem kell akkora tudomány: az elektromos padló vagy falfűtés „COP-értéke” (nincs neki ilyen értéke!) 1!!! De inkább kevesebb! (pl. a padló hővesztesége miatt a bevitt energia 100%-a nem csak a helyiség fűtésére fordítódik.) Tehát 1 kWh elektromos energia kb. 1 kWh termikus energiát eredményez.

Hogyan lehet ezt a megoldást „gazdaságosnak” titulálni???

Természetesen van olyan helyzet, amikor érdemes átgondolni (pl. felújításnál a kád előtt a komfortérzet növelése érdekében az aljzat megbontása nélkül berakhatunk egy kis felületet a split-es fűtésnél említett lakásnál), de hogy egy ilyen megoldást önállóan egy újépítésű házba tervezzek??? …biztosan nem fogok!

Aztán a másik honlapon megtaláltam a „0 Ft-os fűtés költség” kulcsát: tegyünk az elektromos padlófűtés mellé napelemet! Szuper! De akkor ne a szükséges felét, hanem minimum 14.000 kWh éves termelésűt! A neten fellelhető árak alapján nagyságrendileg az elektromos padlófűtéssel és szabályozással együtt ez nálam 7 MFt. Nettó! + munkadíj!

És amikor a kondenzációs kazán + padlófűtéssel hasonlítjuk össze, akkor valós bekerülési költségeket vegyünk figyelembe! Ne 500.000 Ft-os kéményt számoljunk, amikor kb. 70.000 Ft-os koncentrikus füstcső kell a kondenzációs kazánhoz!) Az egyik barátom házára a gépész ajánlat kondenzációs kazánnal, indirekt tárolóval (tehát már használati melegvíz készítést, tárolást is tudja a rendszer!), „kéménnyel”, falfűtéssel (ami hűtésre is alkalmas és tény az is, hogy drágább a padlófűtésnél) kompletten nem éri el a 2 MFt-ot (nettó). Anyag + munkadíj.

Ha ezt a nettó 5 MFt-os beruházási költség különbséget bruttósítom és elosztom a „drága” gázfűtés éves bruttó 200.000 Ft-os rezsi költségével, akkor nekem 30 évnél nagyobb „megtérülési idő” jön ki…

Hőszivattyús rendszerek

Ezen rendszerek esetében a COP értékkel kapcsolatban kell kiegészítsem a táblázatban olvashatókat. A katalógusok szép nagy értékeket mutatnak, COP akár elérheti a 6,0 értéket is (szabvány alapján mért gyári adatok), de az éves üzemeltetési költségeknél számításba szükséges venni a hőforrások változó hőmérsékletét is! (Akárcsak a spliteknél az SCOP szám esetében.) Pl. Ha fűteni kezdünk egy szondás hőszivattyúval, akkor szépen elkezd csökkenni a szonda hőmérséklete. Az idő múlásával akár 0°C alá is csökkenhet! Ha nyáron hűtünk is a rendszerrel, akkor tud regenerálódni a talaj, de ha nem, akkor a második fűtési szezont már alacsonyabb szonda-hőmérséklettel, így alacsonyabb COP-értékkel kezdjük!

A táblázatban hőforrások változó hőmérséklete miatt módosított, körülbelüli éves COP értékeket írtam.

Szilárd tüzelésű kazánok

Ezt a táblázatot volt a legnehezebb összeállítani. A szükséges három paraméter egyikét sem tudtam fix értékként felvenni! Úgy érzem, hogy a valóságban is hasonló lehet a helyzet.

Fűtőérték: Szabvány alapján készített (alapanyag, technológia), minősített tüzelőanyag fűtőértéke pontosan meghatározott. De pl. tűzifa sorban nagyon fontos kérdés, hogy milyen fáról van szó? Őszintén szólva a többi tüzelőanyaggal kapcsolatban is szkeptikus vagyok: hogyan garantálható a fűtőérték? Legújabban a szomszéd utcában lévő fatelep is árul faforgács brikettet. Milyen fából van? Milyen a sűrűsége? De leginkább az a fontos, hogy mekkora fűtőértéke??? Vajon bemérte valaki?

Hatásfok: Pontosabban a kazán éves hatásfoka. Milyen a kazán? Mennyire égeti el a tüzelőt, azaz milyen az égés minősége? Mennyi hamu keletkezik? Stb.

Bruttó ár: Pl. a pellett vagy brikett mérhető egység, pontosan meghatározható az ára. De vajon mennyi a tűzifáé? Ha tömeg alapján vesszük és jó vizes a fa, akkor annak más a fűtőértéke! (Ha kiszárítjuk, akkor más a tömege!) Ha térfogatra vesszük, akkor pedig milyen méretűek a hasábok? Mennyi a „nettó” térfogat? Nagyon nem mindegy, hogy egy vásárolt m3-ben 300 kg fa van, vagy 600 kg! És akkor valójában mennyit is fizettünk egy kWh termikus energiáért???

Sajnos ezek a kérdések nem csak a táblázat készítésekor, hanem a valóságban a tüzelőanyag vásárlásakor is eszembe jutnának…

Szilárd tüzeléshez egy fontos tipp: A faelgázosító a tüzelést elektromosan szabályozza a hozzáadott levegő mennyiségével. Viszont a hagyományos, szilárd tüzelésű készülékek ezt nem tudják. Magyarul: vagy „bedurrantunk” a házba, vagy nem. Kb. 30 éve még ún. „nyitott” fűtési rendszerek voltak és a radiátorokon nem volt termosztatikus szelep, jó nagy átmérőjű csöveket láthattunk, sőt szivattyút sem használtunk (gravitációs rendszer). Ha begyújtottunk a kazánba, akkor az egész házba jól felkúszott a hőmérséklet akár 25-26°C-ig…

Manapság „zárt”, szivattyús fűtési rendszereket használunk, hogy a hőmérséklet jól szabályozható, komfortos fűtési rendszerünk legyen. Tehát ha egy hagyományos szilárd tüzelésű kazánba „bedurrantunk” és a kívánt hőmérsékletet elérjük, akkor a rendszerben a keringés megáll, lezárnak a szabályozók és a kazán a néhány méteres csőszakaszban lévő 1-2 liter vizet fogja forralni! Gőz képződik, a nyomásra pedig a biztonsági szelep kinyit, lefúj, kiengedi a gőzt és vizet a fűtési rendszerből. …Ha a biztonsági szelep működik! (Ha nem, akkor a lezárt rész leggyengébb pontja fog megnyílni…) Szóval zárt rendszer esetében mindig használjunk puffer tartályt és biztonsági hőcserélőt! És ezeket a beruházási költségeknél is vegyük figyelembe! 

Megtérülés

Összefoglalva

Üzemeltetés szempontjából az alábbi sorrendet kaptam a legdrágább éves fűtési költségtől indulva.

(A splites fűtést szándékosan kihagytam a sorból, mivel egy családi házat nem – vagy csak nagyon nehezen lehet vele megfelelően kiosztani.)

 1. elektromos padlófűtés (villanyórával)

A táblázatban látható a szükséges villany évenkénti költsége, nem véletlen, hogy nem terjed…

2. hagyományos gázkazán

3. szilárd tüzelésű kazánok

A szilárd tüzelés beruházási költségeinél számításba kell venni a puffer és a biztonsági szerelvények költségeit is! Épített kémény és a fenti gépészeti elemek költségeivel együtt hasonló vagy akár magasabb beruházási költséget is kaphatunk, mint kondenzációs gázkazán esetében!

4. kondenzációs gázkazán

A hagyományos gázkazánokhoz képest a kondenzációs kazánok ára megtérülő beruházás; azt gondolom, hogy „hagyományos” magas hőmérsékletű kazánokban már nem érdemes gondolkodni! Talán ezt a szintet tekinthetjük alapnak, átlagosnak egy mai családi ház esetén.

5. faelgázosító

A motoros huzat-szabályozás miatt elméletileg nem áll fenn az a veszély, mint a hagyományos szilárd tüzelésű berendezéseknél, mégis a folyamatos működés és üzembiztonság érdekében ragaszkodnék az ott leírt egyéb berendezésekhez: itt is számoljunk puffer és hőcserélő költségeivel!

Illetve még egy fontos tény a szilárd tüzeléshez: ezekhez a kazánokhoz a tüzelőt biztosítani szükséges! 3-4 tonna/év tüzelőanyagot bizony valakinek be kell hordania a kazánhoz, meg kell rakni, tisztítani kell, stb. – tehát a gázkazán által biztosított kényelemmel szemben itt további hozzáadott „energia” szükséges a megfelelő komfort biztosításához!

6. levegő/víz hőszivattyú

Tapasztalataim alapján fontos információ lehet laikusok számára: a hőszivattyú a teljes fűtési szezonra vonatkoztatva gazdaságos, azonban átlagosnál hidegebb tél esetén bizony pörgeti a villanyórát, nem olyan egyenletes a fogyasztása, mint a gázkazáné! (Mínusz fokokban a COP értéke alacsonyabb, melegebb napokban jobb.)

7. talajhő/víz és víz/víz hőszivattyúk

Sajnálatos tény, hogy a hőszivattyúk drágábbak, sőt szondafúrással együtt a kondenzációs kazánhoz viszonyított megtérülésük legtöbbször 10 évnél nagyobb. Viszont vegyük számításba azt is, hogy ezek  megfelelő hőleadó – pl. mennyezet fűtés/hűtés esetén – az épület hűtéséről is gondoskodnak! Más a megtérülés, ha nem csak fűtésre, hanem az összehasonlítási alapunkban hűtési beruházási költségekkel is kalkulálunk!

8. elektromos padlófűtés napelemmel

A felsorolásba csak azért írtam be, mert a fentiekben „kihoztuk” a 0 Ft-os fűtési költséget, de irreális megtérüléssel, irreális beruházási költséggel. Fogyasztást tekintve ide kell írjam, de hangsúlyozom, hogy ez a felsorolás nem a megtérülésről, hanem az éves fűtési költségről szól! (Ráadásul hűteni sem tudunk vele!)

9. és hőszivattyús rendszerek napelemmel

A hőszivattyú COP értékének köszönhetően 3-4.000 kWh elektromos igényről beszélünk (az elektromos padlófűtésnél 14.000 kWh!), tehát itt létjogosultsága lehet egy napelemmel való kombinálásra. És a napelem által termelt hőt még hűtésre is tudjuk nyáron hasznosítani a hőszivattyúnk által.

A szokások nem véletlen alakulnak ki! Csodák nincsenek! Az épületek fűtési igénye az előírások szigorodásával csökken, a megtérülési számítások a fűtési igény csökkenésével és az egyes technológiák egyre kedvezőbb előállítási költsége miatt folyamatosan változnak! Nincs két azonos ház, két azonos felhasználás – így minden esetben javasolt tervezéskor a megfelelő megoldás kiválasztására időt, energiát és szükség esetén pénzt szánni (sokan nem is terveztetnek, csak ösztönösen építenek! Hogyan???), mert az utólagos fejlesztések mindig költségesebbek, mint egy előre megtervezett, átgondolt rendszer megépítése!

 Amennyiben további kérdések merültek fel Önben, írja meg nekünk, vagy szóljon hozzá!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és kövess minket a Facebook-on!

Hasonló cikkek