Érdekességek az érvényes energetikai előírásokban

Az évezred fordulót követően az Európai Unió ún. “20-20-20″ éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzéseket fogalmazott meg, mely az alábbiakat tartalmazza:

- 20%-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsájtását,
- a megújuló energiatermelők részarányát 20%-ra kell emelni,
- és 20%-kal kell növelni az épületek energiahatékonyságát.

energetikai előírások

Természetesen a végső cél az, hogy a globális felmelegedést megakadályozzuk. A megvalósítás határideje 2020.

Az épületek energia-teljesítményére vonatkozó előírást (EPBD – Energy Performance of Building Directive) a 91/2002. EC fogalmazta meg elsőként. A lényege gyakorlatilag az, hogy minden tagállamnak saját adottságaihoz igazítva 2020-ig folyamatosan szigorodó előírásokkal korlátozzák az épületek energiafelhasználását. (Ennek módosított kiadása a 31/2010. EC direktíva)

Magyarországon az épületekre vonatkozó (épületek szerkezeteire, gépészeti rendszereire és az energia tanúsítására vonatkozó) első rendelet a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet volt, melyeket további szigorítások, újabb és újabb előírások követtek. (Természetesen a fentiekből logikusan következik, hogy 2020-ig további szigorítások és újabb előírások várhatók!)

Megpróbáltuk összegyűjteni az alábbi linkeken az épületek energetikájára vonatkozó, eddig megjelent rendeleteket, hogy egy helyen, mindenki számára hozzáférhető legyen:

- 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet
- 176/2008. (VI. 30.) Kormány rendelet
- 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet
- 105/2012. (V. 30.) Kormány rendelet.

Természetesen ezeket az építészeknek és gépész tervezőknek kell ismerniük, nekik kell naprakész információjuk legyen, nem a Tisztelt Olvasónak, építtetőnek!

Ezek mellett persze az egyes szabványok is változnak, a komfort közeli helyek, fűtési hőtermelők, hűtési hőtermelők, légtechnikai rendszerekre vonatkozó előírások, az egyes gépészeti berendezések mellett további gépészeti rendszerelemekkel kapcsolatos elvárások, tervezési szempontok, stb. – ezekkel együtt évről évre növekednek a minőségi szintek is! (Jelen írásomban nem kívánok ezekkel foglalkozni, talán a közeljövőben a gépész tervező társak részére is készítek egy összefoglalót a hatályos szabványokból. Sajnos a mai napig találkozhatunk olyan tervanyaggal, amiben a többször módosított, MSZ-04-140/2 1979. évi (!) előírások köszönnek vissza.)

Vissza a tárgyhoz. Az alábbiakban következzen a fenti, hatályos rendeletekből néhány érdekesség: (hangsúlyozom, hogy ezek az előírások a következő években tovább fognak szigorodni, és ami ma csupán ajánlás, az lehet, hogy pár éven belül már kötelező érvényű előírás lesz!)

- A belső hőmérsékletre vonatkozó előírások

Sok tervező kolléga a mai napig belső levegő hőmérsékletre méretez, holott 2012-óta „operatív hőmérsékletet” írnak elő! Az operatív hőmérsékletet gyakorlatilag a felületi fűtő/hűtő rendszerek elterjedése miatt vezették be, ugyanis hőérzetünket a körülöttünk lévő felületek hőmérséklete gyakorlatilag ugyanakkora hatással befolyásolja. Hiába fűtjük a tipikus északi sarokszobát 21°C-ra, ha a falak jéghidegek – az adott szobában fázni fogunk.

- Hőtermelőre vonatkozó előírások

Új épület létesítése vagy meglévő épület fűtési rendszerének cseréje esetében – ha földgáz az energiaforrás -, akkor zárt égésterű kondenzációs készülék létesítése javasolt. Egyes tagállamokban már kötelező és véleményem szerint hamarosan nálunk is minimális elvárás lesz.

- Hőtermelő szabályozása

100 m2 fűtött alapterület felett kötelező időjárásfüggő szabályozás alkalmazása, 100 m2 alatt (egyelőre csupán) javasolt!

- Helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás

Új fűtési rendszer létesítése vagy meglévő fűtési rendszer korszerűsítésekor helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozást javasolt megvalósítani. (Véleményem szerint néhány éven belül ezen ajánlás is kötelező érvényű előírás lesz.)

- Beszabályozás

A fűtési rendszereket beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. (Így zárójelben kérdem én, hogy ha családi háznál, 30 kW-nál kisebb energiatermelő esetében nem kötelező gépészeti tervdokumentáció, akkor ezen beszabályozást KI és MILYEN számadatok és milyen terv alapján fogja elkészíteni???)

- Végül, de nem utolsó sorban a hűtési rendszerre vonatkozó előírások

“Szabad hűtést kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a külső hőmérséklet ezt lehetővé teszi. Amennyiben műszakilag lehetséges magas hőmérsékletű hűtés alkalmazása javasolt.”

És itt most egy picit megállnék, elidőznék. Szilárd meggyőződésem, hogy egy újépítésű családi ház esetében, külső árnyékoló megfelelő alkalmazásával a nyári felmelegedés elkerülhető. (Ezt a nyári túlmelegedést is számolni kell az energetikai tanúsítás során!) Tehát ha megfelelő árnyékolásunk van ÉS energiatudatosan használjuk az épületet, akkor tudatos éjszakai szellőztetéssel (“szabad hűtés”) a jelentős energiafelhasználású gépi hűtést elkerülhetjük!

Szintén igaz ez pl. felülethűtés alkalmazása esetén: ha a nyári felmelegedést okozó napsugárzás elől megvédjük a házat, akkor gazdaságosan, egy 50-100 W energiafelhasználású szivattyú segítségével (kútvízzel vagy geotermikus szondákkal) szabad hűtést alkalmazhatunk.

A második mondat ismét a felülethűtés rendszerekre vonatkozik. Magas hőmérsékletű hűtés 15-16°C-os hűtőközeget jelent. Ezzel a hőmérséklettel a fal- és mennyezethűtések dolgoznak (és a klímagerendák, de azokat családi házaknál nem használjuk.). Az én értelmezésemben a rendelet mondata azt jelenti, hogy ha szabad hűtéssel a megfelelő nyári hőkomfort nem biztosítható, akkor – “amennyiben műszakilag lehetséges” – elsősorban felülethűtéssel oldjuk meg az épület hűtési hőellátását!!! És végül sokadjára ismételném önmagam: az utóbbi egyelőre csupán javaslat, de ki tudja, lehet, hogy néhány éven belül kötelező érvényű előírás lesz!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és kövess minket a Facebook-on!

Hasonló cikkek