Az elektromos fűtésekről pár gondolat

Egyre több olyan oldallal találkozok, ahol elektromos fűtések és azok “gazdaságos” és “megtérülő” működtetéséről írnak. Már egy ideje érdeklődéssel olvasom a szebbnél szebb reklámszövegeket, így több forgalmazó oldalát felkerestem, több fórumban olvasgattam – sokszor a legnagyobb megdöbbenéssel! Nem kívántam a parázs vitákba beleszólni, de elhatároztam, hogy kicsit bővebben megfogalmazom a véleményemet.

A végső ihlet egy elektromos fűtéseket forgalmazó, kereskedelmi cég oldalát olvasgatva szállt meg. Szerző nélkül, kifejezettem marketing szellemben egyenesen azt írták, hogy “csínján a szakemberekkel”, merthogy a “szakértelmet sokszor érdekek vezérlik”! …és írja mindezt egy kereskedő vállalkozás… Szerző nélkül… Döbbenet.

Igen, én “szakembernek” tartom magam. (És a teljes cikkben idézőjelben fogom írni a “szakember” szót!) Épületgépész mérnök vagyok, van egy közgazdász másoddiplomám, épületgépész szakterületen teljeskörű tervezői jogosultsággal rendelkezem, az elsők között végeztem el az energetikai tanúsító továbbképzést, munkám során napi kapcsolatban vagyok az ország legnagyobb épületgépész tervező irodáival, neves, ismert, és díjazott “szakemberekkel”! Mindezt nem azért írtam le, hogy fényezzem magam (aki ismer, tudja, hogy nem vagyok ilyen), hanem ezért, hogy minden Olvasó kapjon minimális információt rólam, és az alábbi iromány ne egy név nélküli komment legyen! (Megjegyzem, hogy a “szakembereket” – ha valaki adja a nevét -, gyorsan le lehet ellenőrizni a Magyar Mérnök Kamara névjegyzékében: http://mmk.hu/kereses/tagok, – a név nélkül írókat kevésbé ilyen egyszerű…)

elektromos fűtés

Energiaforrásokról és a lehetőségeinkről

Energiapolitikában nem kívánok állást foglalni, azonban a teljes kép kialakításához szükséges egy kis tájékozottság. Azért van erre szükség, mert több internetes oldalon (kereskedelmi cégek oldalán!) példálóznak északi (pl. dán, norvég) mintákkal, hogy ott “is” elektromos árammal fűtenek!

És ezt meg kell érteni! Igen, OTT! Azért, mert ott majdnem felfoghatatlan mennyiségben áll rendelkezésre megújuló energiaforrás! Ráadásul mindkét példaként felhozott ország a top10 leggazdagabb (GDP alapján top6) ország között található és a rendelkezésre álló energiahordozókat jelentős bevételekkel exportálják – mivel sokkal nagyobbak a lehetőségeik, mint a felhasználási igényük!

Norvégia a világ 3. legnagyobb földgáz exportőre úgy, hogy gyakorlatilag a lakosság a kitermelt földgázt nem is hasznosítja! Tudtommal nincs is a szárazföldön földgáz vezetékük! Hogyan fűtsenek gázzal, ha nem áll rendelkezésre? Egyébként sincs rá szükség, mert rendelkezésre áll az olcsó, megújuló elektromos energia: a termelt villamos energia 99%-át vízierőművek állítják elő! 99%-át!!! A földgáz alapú erőmű ellen tiltakozik a lakosság, miközben annyi földgázzal és kőolajjal rendelkeznek, hogy azt le sem merem írni!

Mindezek mellett az állam próbálja a lakosságot energiatudatosságra, felhasználás csökkentésre ösztönözni – pl. Dániában a kedvező áron megtermelt elektromos áramra 56,1%-os az adó! És még így is nevetséges összeget fizetnek rezsire a fizetésükhöz képest! Az ottani fizetéshez képest!
Hogyan hasonlíthatjuk a magyar háztartásokat norvég és dán példákhoz?!

Nézzük meg mi a helyzet Magyarországon!

Korántsem hasonlítanak az értékek a fenti két országhoz. Nem exportőrök vagyunk, hanem importőrök: sokkal több energiát szükséges vásároljunk, mint amennyit meg tudunk termelni!

Földgáz tekintetében egyoldalú importfüggőségről kell beszéljünk: az elmúlt években a hazai termelés csupán 21% volt a teljes földgázfogyasztáshoz viszonyítva! 42%-ot keleti irányból, 27%-ot pedig nyugati irányból importáltuk. (Érdekességként, 1979-ben 6,5 milliárd m3-t termeltünk és 7 milliárd m3 volt a fogyasztás…) Két biztató információval szolgálhatok: földrajzilag jók a kilátásaink az új, Európát megtápláló gázvezeték telepítésének tekintetében, illetve fontos tény az is, hogy Magyarország kihasználatlan földgáz készletét 120 milliárd m3-re becsülik…

Villamos energia tekintetében a számok szebbnek tűnnek, de az irány tekintetében nem mutatnak szépen! Atomerőművünk a Dunántúlt és az Alföld déli részét látja el árammal, sőt a déli szomszédok felé exportálunk is; az északi országrészben pedig a behozatal a jellemző (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna és Románia felöl). Néhány éve az import és export összege közel nulla volt (tehát a hazai termelés közel azonos volt a hazai felhasználással), azonban mára az import részaránya rekordokat döntöget: csökkentek a hazai erőművek termelései és idén januárra megközelítettük a 30%-os import arányát! Villamos energia oldalán nincsenek bíztató információk: meglévő erőműveink termelése csökken, elektromos termelésünk 2/3-át biztosító paksi atomerőművet pedig lassan le kell állítsuk! A fentiek tükrében elmondhatjuk, hogy ha ez bekövetkezik, akkor elektromos áram tekintetében totális importfüggők leszünk!

Energetikai tanúsítás és a lehetőségek összefüggése

Az uniós 91/2002. EC direktíva értelmében 2020-ig minden országnak 20%-kal kell növelnie az épületek energiahatékonyságát. A cél érdekében itthon is bevezetésre került az épületek energetikai tanúsítása (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet), melyet már a magyar adottságokhoz, de a fenti uniós irányelvekhez illesztve indítottak útjára és ezt 2020-ig folyamatosan és fokozatosan szigorítani szükséges. A tanúsítási folyamat első ilyen szigorítási lépéséről a 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet rendelkezik.

Hogyan függ mindez össze a fentiekkel?

A tanúsítási eljárás lényege, hogy az épület működéséhez szükséges energiafogyasztó rendszereit egy közös nevezőre, primerenergia-igényre szükséges átszámolni – pontosan meghatározott, rögzített matematikai képletek alapján (ezt kWh/m2/a mértékegységben kifejezni). Minden energiaforráshoz – az adott ország saját energiapolitikájának függvényében – úgynevezett primer energia átalakítási tényezőt (e) alkalmaz a számítási eljárás során. Az aktuális rendelet értelmében Magyarországon ezek a következők:

elektromos2

Tehát ha valaki Magyarországon elektromos árammal fűt, akkor a tanúsítási eljárás során az épületben felhasznált elektromos áramot 2,5-szeres büntető szorzóval kell átkonvertálni primerenergia számítása során! Igen, ez azt jelenti, hogy a közvetlen elektromos fűtésű épületek biztosan rosszabb tanúsítási értéket fognak kapni a gázfűtésű rendszerekhez képest! Akár besorolási osztályokkal rosszabb eredmények is adódhatnak!!! (Norvégiában és Dániában biztosan nem ezzel a tényezővel számolnak, de Magyarországon ezzel kell!)
Sőt, az is könnyen előfordulhat, hogy az épület primer energiára “átfordított” energetikai jellemzője (ez a tanúsítási számítás végeredménye) a megengedett maximális érték fölé ugrik! Ilyenkor az Építési Engedélyezéshez szükséges előzetes energetikai számítás végeredménye csak ennyi lesz: “Az épület(rész) az összesített energetikai jellemző alapján NEM FELEL MEG!” Na, ezt próbálja meg bárki “áttolni” az engedélyezési eljáráson!!!

És ez nem marketing! Megállapításom pontos számításokon alapul!

A mintapéldámban vett családi ház (egy valós tervezési munkám) kondenzációs gázkazánnal, felületfűtéssel:

Összesített energetikai jellemzője Ep: 127.33 kWh/m2/a, megengedett értéke Epmax: 205.53 kWh/m2/a.
Az Építési Engedélyezés során szükséges energetikai számítás végeredménye az alábbi eredményt mutatja: “Az épület(rész) az összesített energetikai jellemző alapján megfelel!”
A Használatbavételi Engedély kiadásához szükséges energetikai tanúsítás eredménye a következő lett: Energetikai minőség szerinti besorolás: “A (energiatakarékos)”

Elektromos hőtárolós kályhával:
Összesített energetikai jellemzője Ep: 229.33 kWh/m2/a, megengedett értéke Epmax: 205.53 kWh/m2/a.
Az Építési Engedélyezés során szükséges energetikai számítás végeredménye az alábbi eredményt mutatja: “Az épület(rész) az összesített energetikai jellemző alapján NEM FELEL MEG!”
Az épület már az Épeng során megbukott, de a számítást a példa miatt elvégezhetjük – a Használatbavételi Engedély kiadásához szükséges energetikai tanúsítás eredménye a következő lett: Energetikai minőség szerinti besorolás: “D (követelményt megközelítő)”

Ezt minden újépítésű ingatlannál ki kell számolni! Szoftverrel végzett számításoknál a hőtermelőt kb. 1 perc kicserélni, nyugodt szívvel kérje meg bárki az energetikusát, épületgépészét, “szakemberét”, hogy gyorsan üsse át a hőtermelőt és nézzék meg úgy is a végeredményeket!

Éves fogyasztási költségek

A távoli dán és norvég példák helyett most nézzük meg, hogyan alakulnak Magyarországon, a magyar forintban megfogalmazott éves várható energiaköltségek gázfűtés és közvetlen elektromos fűtés esetében. (És ezt a magyar fizetésekhez viszonyítsuk!)

Az alábbi kalkuláció során nem kívánok részletes számításokat, tanulmányt készíteni, csupán a nagyságrendi különbséget szeretném érzékeltetni. Most legyen mindegy, hogy felületfűtés van vagy konvekciós hőleadó (elektromos fűtésben is van többségében sugárzással történő hőátadás és konvekciós elektromos radiátor is), és a hőtermelő pontos hatásfokától is tekintsünk most el! Ne foglalkozzunk a segédenergia igényekkel sem!

Adott egy kb. 10 kW hőszükségletű családi ház. Ez kb. egy újépítésű 120 m2-es ház hőszükséglete, azaz pl. -13°C-os külső hőmérsékletre vonatkozó energiaigénye.
Ha a teljes fűtési szezonra akarjuk számolni az energiaigényt, akkor egy átlagos család felhasználási szokásai szerint kb. 1400h fűtési idővel kell ezt a számot megszorozzuk és kijön az éves fűtési energiaigény. Ennél sokkal részletesebb a rendelet szerinti algoritmus, de az egyszerűsítés érdekében most számoljunk ezzel a számmal. (Vagy átszámoljuk az épület energiaigényét +4°C-os Magyarországon vett átlagos fűtési külső hőmérsékletre és a teljes fűtési szezonra vett 3.000 napfokhíddal számolunk… Kb. ugyanez a szám fog kijönni!) Szóval egyszerűen: 10 kW x 1400 h = 14000 kWh.

Ennyi az épület éves fűtési energiaigénye. Mindegy, hogy szénnel, gázzal, villannyal fűtünk vagy zsákban hordjuk be az energiát (mint ahogyan a fényt próbálták meg behordani Garas Dezső A legényanya c. filmjében)! Ennyi energiára van szükségünk az adott ház esetében, hogy a megfelelő belső hőmérsékletet előállítsuk!

A fűtéshez szükséges földgáz mennyiségét az alábbi képlettel számolhatjuk ki gyorsan, pillanatok alatt:
Az éves fűtési energiaigényt elosztjuk a gáz fűtőértékével, azaz 14000 kWh / kb. 9,6 kWh/m3 = 1458 m3.
(A földgáz fűtőértéke a magyar hálózatban kis mértékben ingadozhat, de kb. 34,5 MJ/m3, ami kb. 9,6 kWh/m3.)

A félreértések elkerülése érdekében:

„Elektromos fűtés” alatt azokat a berendezéseket értem, amelyek az elektromos áramból közvetlen állítanak elő fűtési energiát. Pl. elektromos padló és falfűtés, elektromos fűtőtest (lehet ez bármilyen dizájnos is!), olajradiátor, vagy akár hőtárolós elektromos kályha is – az elvük ugyanaz: elektromos fűtőszál, parton, betét (nevezzük bárminek) van a berendezésben és ez alakítja hővé az elektromos áramot.

Nem gondolok itt hőszivattyúra, split klímára vagy VRV-re sem, hisz azokban egy gáz körfolyamat zajlik le, így a primer elektromos áramot közvetve alakítják át hőenergiává. Ezeknek a készülékeknek van úgynevezett jóságfoka: kb. 1 egységnyi elektromos energiából 3-4 egységnyi fűtési energiát állítanak elő! (Ezek a használatos SCOP, régebben használt COP vagy hűtés esetén használt EER számok!)

A közvetlen fűtésű berendezéseknél NINCS ilyen szám! Ha lenne is, akkor is az SCOP értéke maximum 1,00 lehetne, nem több!

Közvetlen elektromos fűtésű hőleadóknál – melyek legtöbbször egyben hőtermelők is! – legjobb esetben is épp 14000 kWh elektromos fogyasztással kell számolni! Ha van benne ventilátor és nem tökéletes 100% az átalakítás hatásfoka (a gyakorlatban biztos nem éri el a 100%-ot!), akkor ennél nagyobb számot fogunk kapni! De jelen egyszerűsített összehasonlításban ne foglalkozzunk ezzel sem!
Szóval az éves fűtéshez szükséges elektromos energia épp 14000 kWh!

Számszerűsítsük a fentieket:
1 m3 földgáz kb. bruttó 145 Ft/m3. (Mindenféle alapdíjakat számításba véve kb. ilyen átlagár jön ki.)
1 kWh elektromos áram kb. bruttó 48 Ft/kWh. (Itt is alapdíjak, szolgáltatók közötti eltérések, stb. adhatnak kisebb különbségeket.)

Az éves várható költségek végeredménye egyszerű:
Földgáz tüzelés estén: 1458 m3 x bruttó 145 Ft/m3 = bruttó 211 410 Ft.
Közvetlen elektromos fűtés esetén: 14000 kWh x bruttó 48 Ft/KWh = bruttó 672 000 Ft.

A számok önmagukért beszélnek. Nem ismerek egyetlen “szakembert” sem, aki újépítésű ház fűtési rendszerének közvetlen elektromos fűtést javasolna!!! Szerintem nincs is ilyen “szakember”!

A bevezetésben említett forgalmazók sok példában felhoznak régi épület felújításokat vagy társasházi lakások felújítását, ahol a gáz vagy a kémény miatt merülhetnek fel extra költségek, akadályok gázfűtés kialakítása során. Ebben az esetben sem javaslok közvetlen elektromos fűtést: ha csak a költségeket nézzük (a komfortot nem), akkor sokkal olcsóbb és gazdaságosabb akár egy fűtő/hűtő split klímát elhelyezni, mivel azok elektromos energiafogyasztása töredéke (kb. harmada vagy negyede) a közvetlen elektromos fűtési berendezésekhez képest!

A pontos tájékoztatás érdekében azt is el kell mondjam, hogy előfordulhatnak olyan épületrészek vagy felújítások, ahol az extra adottságok miatt, rész megoldásként (!), minimális energiaigények fedezésére praktikus lehet ilyen elektromos fűtés alkalmazása. Pl. a napokban javasoltam egy barátom házába elektromos padlófűtést: felújítás előtt álló, kb. 15-20 éves épületben épített zuhanyt akarnak kialakítani, de az aljzatot, sőt a meglévő csempeburkolatot sem kívánják megbontani. Az új és régi csemperétegek közé elférhet az elektromos padlófűtés, amit arra fognak használni, hogy amikor a zuhany alá állnak, akkor ne hideg felületre lépjenek be. Nem a helyiség fűtésére fog szolgálni, hanem csupán néhány perces működtetéssel a komfort növelésére! De hogy önállóan, teljes értékű fűtési rendszerként közvetlen elektromos fűtési megoldást javasoljak – az kizárt!

Joó Renátó
épületgépész mérnök
G-T 01-12592 (tervezői jogosultság száma)

elektromos1

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és kövess minket a Facebook-on!

Hasonló cikkek