A megtérülésről

Az építőiparban a megtérülésről, gazdaságosságról, energiahatékonyságról minden nap olvashatunk. Még a csapból is ez folyik. Odáig jutottunk, hogy minden gyártó használja ezeket a fogalmakat, hisz minden vevő ezeket keresi, ezek nélkül eladhatatlan a termék vagy megoldás. De hogyan lehet egyszerre minden termék “gazdaságos”??? Elmondom: sehogy!

Nem lehet mindegyik termék vagy megoldás az! Sokan visszaélnek a marketing lehetőségeivel és félrevezetik az olvasót, építtetőt! Bizony kellene a szakmai szövetségeknek vagy Versenyhivatalnak is lépniük, ugyanis sok esetben ez a megtévesztés tudatos!

Financial charts and graphs

A gazdaságosság és energiahatékonyság fogalmához nem kell értelmező szótár. Csak egy pillanatra gondolkodjunk el! Egyik kifejezésnek sincs konkrét értéke vagy mértékegysége. Mikor lehet egy termék vagy megoldás pl. energia-hatékony? Ha kevesebb energiafogyasztással érem el ugyanazt a célt. Na de mihez képest??? Mert a középkorban használatos “fűtési rendszerekhez” képest a mai termékek mindegyike gazdaságos! Valóban!

Foglalkozzunk inkább a megtérülés fogalmával. Annak több köze van a mérnöki szakmához, mint a marketinghez, …bár a “megtérülő beruházás” fogalmát is sokan megtévesztően használják. Sokan ezt is tudatosan! Mert jól hangzik. A minap egy egyeztetésen csíptem el egy kifejezést: két szaki beszélgetett és az egyik azt mondta, hogy ő huszonnégy cm szigetelést tett a házára, mert az “ezerszer megtérül”! Nem mertem még csak közbevágni sem a magasröptű társalgásba, csupán magamban mosolyogtam egyet. “Ezerszer”??? Na az már döfi! :D

Komolyra fordítva a szót – a megtérülés egy egzakt, pontos számítás! Így a megtérülési idő, azaz a számítás eredménye is konkrét szám. Mértékegységgel!
Nem kívánok pénzügyi fogalmak mélységében elveszni (pénz jelen- és jövőérték fogalma, amortizáció, stb.), csupán a lényeggel foglalkoznék. Ahogy a legtöbb területen, így az épületgépészetben is igaz, hogy a jobb műszaki tartalom, kisebb fogyasztás érdekében többlet beruházási költség szükséges. A megtérülés arról szól, hogy ezen többlet költség mennyi időn belül hozza vissza az árát? Mennyi idő alatt “térül meg” a beruházás? A képlet egyszerűsítve az alábbi: megtérülési idő = többlet költség / fogyasztás csökkenéssel. És valóban, itt is kell egy kiindulási alap, egy viszonyítási bázis!

Megtérülési idő

Mielőtt a számításba belekezdünk, érdemes meghatározni azt a kritikus határértéket, ami számunkra elfogadható. Azt a korlátot, aminél jobb eredmény esetén belefoghatunk a fejlesztésbe.
Pl. ha tudjuk, hogy 5 év múlva eladjuk az ingatlant, akkor nyilván nem fogunk ennél nagyobb értéket elfogadni! (Persze meggondolandó tény lehet az is, hogy a többletberuházással növeljük az ingatlan értékét is, mely a későbbi értékesítés során számszerűsíthető eredményként jelentkezik…)
Jellemzően gépészeti berendezések esetében ezen elfogadott határérték a 10 év. Egy kazán vagy hőszivattyú a millió alkatrészével együtt elkopik, elromlik, leamortizálódik, így előbb vagy utóbb cserélni szükséges. Nem érdemes tehát 20 évre tervezni az életciklusukat, mert egyszerűen nincs annyi. (Nagyjából csoportosíthatók a termékek az életciklusuk alapján!)

megterules5

Többlet költség

Bizony, ahhoz, hogy a “többletet” meghatározzuk – kell egy kiindulási alap, egy kezdeti költség is! Ehhez pedig kell egy kiindulási műszaki tartalom! Maradjunk a kazán kontra hőszivattyú példánál: jön a rossz szándékú hőszivattyú-kereskedő és azt mondja, hogy “2 év a megtérülés”. Honnan tudja, hogy milyen kazánt akartam? Azt sem tudja, hogy én mennyiért venném meg azt! És itt már el is kezdődik a kufárkodás! A gázkazános rendszer bekerülési költségeit felpumpálják (pl. épített kéményt vesz számításba 500.000 Ft-ért, miközben a kondenzációs kazánhoz nem is kell, csupán néhány füstcső elem; vagy gázhálózat kiépítés 5-6-700.000 Ft, miközben tervezéssel együtt akár a fele is lehet, stb…), a hőszivattyús rendszer árát pedig lenyomjuk (kifelejtenek pár szükséges rendszer elemet, puffer, szabályozó, stb.) és végül csodák csodájára kijön egy minimális többletköltség. Minél alacsonyabb a számlálóban szereplő összeg, annál alacsonyabb végeredmény jön ki az osztásnál! Egyszerű matematika. (Általános iskola alsó tagozat.)

Fogyasztás csökkenés

Hát ebben a számértékben is láttam már csodákat. Hisz tudjuk, minél magasabb a nevezőben szereplő összeg, annál alacsonyabb a végeredmény! Néha olyan eltorzított költségkülönbségek jönnek ki, hogy többet lehet spórolni évente, mint a teljes fűtési költség! A várható fogyasztás számolható! Kell hozzá egy szakember (energetikus), pontosan ki kell számolni az épület hőszükségletét, érdemes figyelembe kell venni a tulajdonos szokásait, és ha alapos munkát végzünk, akkor néhány százalékos eltéréssel meghatározható az összeg.
Ahogy fent írtam, kell egy bázis, egy alap műszaki tartalom, amihez rendelhető a pontos fogyasztás és abból kell kivonni a többlet beruházás után jelentkező, szintén pontosan számolható energia fogyasztást! Tehát két, pontosan számolt összeg különbségéről beszélünk, nem légből kapott vagy hasra ütésből adódó számokról!

Sajnos azt látom, hogy a marketing anyagokban a fenti “matematikai tudományt” kellően ki is használják! Egy kis torzítás a nevezőben, egy kis torzítás a számlálóban és akár háromszoros eltérések is kijöhetnek az egyszerű osztási művelet eredményeként!!!

Képtelenség néhány sorban átadni a számítás részletes menetét, célom csupán az, hogy elgondolkodtassam a T. Olvasót. Ha valamit, akkor az épület energetikáját érdemes körbejárni!!! Sokan több időt szentelnek pl. a csempe kiválasztására!!! Az építési engedélyhez családi házak esetében is szükséges, kötelező (!) az energetikai számítás. Márpedig ez az alapja a megtérülési számításoknak is! Miért bízunk inkább félrevezető, számításnak jó indulattal sem nevezhető reklámanyagokban???

Hőszükséglet/hőterhelés számítás – mint a számítás alapja

Az épület fűtésére és hűtésére szükséges energia-igény meghatározásához ki kell számolni, hogy mekkora az a hőmennyiség, ami távozik télen, illetve “terheli” az épületet nyáron. Ezt kell pótolni a különböző fűtő, hűtő berendezésekkel ahhoz, hogy a belső kívánt hőmérsékletet biztosítani tudjuk.

A hőenergia igény alapvetően két részre bontható: az ún. filtrációs és a transzmissziós veszteségek. A filtráció a levegővel távozó/érkező hőenergia, a transzmisszió pedig a szerkezeteken keresztül történő hőáramot jelenti. (Jellemzően a nyári hőterhelés számításoknál a belső hőfejlődéseket is figyelembe kell venni, de ezzel most nem kívánok foglalkozni.)

A filtrációs hőveszteség
Azt gondolom, hogy nem kell mérnöknek lenni ahhoz, hogy tudjuk, ha ujjnyi rés tátong az ablak alatt, kínt mínuszok repkednek, akkor a hőveszteség nagy. Vagy ha nincs levakolva a külső fal, akkor a téglák között is érezhető a beáramló hideg levegő. (Nem érezzük, de ugyanennyi meleg levegő megy ki az épületből!) A filtráció régi épületeknél akár nagyobb veszteségeket is okozhat, mint a szerkezeten távozó hő! Viszont az új építőanyagok, megfelelő zárású nyílászárók jelentősen csökkentik ezt a veszteséget, így az összes hőigény szempontjából is egyre kisebb arányt képvisel a szerkezeteken keresztül távozó hőenergiához képest.

Transzmissziós hőveszteség
A szerkezeteken keresztül távozó hő számítása részletesebb kalkulációkat igényel. Itt szerepel pl. a mindenki számára ismert “U-érték” is, de hogyan is használjuk ezt?
Minden szerkezetet pontosan “fel kell építeni” a számítás során. Pontosan meg kell határozni, hogy az egyes szerkezeteknek milyen az összesített hőátbocsátási tényezője (milyen vakolatot kap a fal, milyen téglát használunk, milyen és mekkora szigetelés van rajta, stb.) és az adott szerkezetnek mekkora a felülete. Így pontosan kiszámításra kerül, hogy az egyes szerkezeteken mennyi hő távozik! A végeredmény tehát az adott házra elkészült pontos számítás!

Pontosan fogjuk tudni, hogy pl. a külső falon keresztül távozó energia mennyiségét is W-ra pontosan (!), így számolható, hogy pl. a transzmissziós hőveszteség 29%-a a külső falnak “köszönhető”, mely a teljes hőveszteség 16%-át jelenti.
Ha tudjuk a hőtermelő és hőleadó típusát (hatásfokok, stb.), és kiszámoljuk a teljes hőszükségletből, hogy az épület mondjuk 200.000 Ft gázt fog fogyasztani évente, akkor a fenti számból egyszerűen számolható az is, hogy a külső falon ebből évente 32.000 Ft a távozó hő “értéke”!!!
Ha kis időt szánunk rá és szerzünk különböző típusú és vastagságú szigetelésekre árat, akkor néhány újabb számítással, ún. iterálással kiválasztható a számunkra ideális szigetelés típusa és vastagsága! Se több, se kevesebb!

Egy valós példát szeretnék leírni Önöknek a fentiekre.

Egy ügyfelünk könnyűszerkezetes házat építtetett. Ezen házaknak jellemzően a külső falra vonatkozóan jók a paraméterei. (Alapvetően nem rajongok a könnyűszerkezetes házak iránt, a falra vonatkozó U-érték mellett más szerkezetek is fontosak, valamint az épületfizikai tulajdonságok között más jellemzők is léteznek, de ez egy másik írás témája…) A lényeg, hogy a tulajdonos hőszivattyús hőtermelőt és alacsony hőmérsékletű felületfűtést tervezett.

Ezzel a megoldással, paraméterekkel 80.000 Ft/év várható fűtési költség jött ki eredményül. (Természetesen most kerekítettem picit.) Ebből a költségből a falon távozó energia 10.000 Ft/év.

Elkezdődött az alap elkészítése, majd a készház beszállító “óriási” ajánlattal állt elő: bruttó 700.000 Ft felárral, kivételes lehetőségként további hőszigetelést tettek volna a falszerkezetbe!

megterules7

Az új értékekkel – merthogy csakis a fal értékei változtak volna – a falon távozó energia lecsökkent 5.000 Ft/évre. (Éves várható fűtési költség 75.000 Ft-ra.)
Megtérülési idő = többletköltség / fogyasztás csökkenéssel => 700.000 Ft / 5.000 Ft/év = 140 év.

Húúúúú, ez aztán a szuper ajánlat!! Persze az ajánlat során erről nem meséltek, hanem azt mondták neki, hogy ha ezt az opciót választja, akkor “passzív ház követelményeket kielégítő falszerkezete lesz”! Ez igaz… Nem hazudott senki. De szerintem ez akkor is félrevezetés!!!

Sajnos ez egy valós példa. És még nagyobb sajnálatomra meg kell jegyeznem, hogy 10 építtetőből 8-an mindenféle számítás nélkül elfogadják ezt a kecsegtető ajánlatot!

Minden ház egyedi, az értékek függenek az alaprajzi adottságoktól. Nem lehet megszokásból szerkezeteket vagy gépészeti megoldásokat kitalálni! Az, ami egy másik épületnél bevált és ideális, egyáltalán nem biztos, hogy optimális a mi épületünk esetében is! Igaz ez a megállapítás a gépészeti berendezésekre is: megközelítő dolgokat tudunk mondani más házon tapasztaltakból, de pontos eredmények, pontos megtérülés mindig az adott projektre készül és csakis pontos számításokból érhető el!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és kövess minket a Facebook-on!

Hasonló cikkek