Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban

A fűtési szezon kezdetén nem árt néhány szót ejteni a lakás ideális hőmérsékletéről, a megfelelő páratartalomról. Természetesen nem mindegy, hogy milyen helyiségekről és a család mely tagjairól van szó. Más ugyanis az optimális levegőminőség a nappali illetve a hálószoba, vagy egy idősebb és egy fiatalabb családtag esetén. Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. A téli időszakban gyakori náthás-, hurutos megbetegedések kialakuláshoz a lakáson belüli levegő minősége épp úgy fontos szerepet játszik, mint a közösségekben terjedő baktériumok és vírusok.

De hány fok legyen a lakásban? Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet az ideális.

 cikk2

A túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét: nehezebb az elalvás, az alvás felületesebb lesz, a mikro-ébredések és az éjszakai felriadások száma is megnövekszik. Csecsemők hőháztartása nehezebben fejlődik a túl meleg környezetben. A nappal főszerepet játszó helyiségek kívánatosnál melegebbre való felfűtése, bágyadttá és enerválttá tesz, rontja a gondolkodást, csökkenti a reakcióidőt. Ezzel ellentétben a túl hideg levegőhőmérsékletnek is káros következményei lehetnek. A hálóhelyiségek és a nappali élet színtereinek, az ideálisnál hidegebb levegője a nyálkahártyák védekezőképességét csökkenti, így könnyebben alakulnak ki felső- és alsó légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, köhögés.
Emellett a kellemes komfortérzetet nyújtó hőmérséklettől bármely irányba való eltérés, jelentősen rontja a helyiségben tartózkodók komfortérzetét. Legjobb, ha minden helyiség külön termosztáttal van felszerelve, vagy hőmérséklete más módszerrel külön szabályozható, hogy az ott élők saját igényeiknek megfelelően tudják változtatni a szoba levegőjének hőmérsékletét. Ugyanakkor fontos, hogy ne legyen 1-2 °C n-nál nagyobb differencia a különböző életterek között, mivel a túl nagy különbségek szintén fogékonyabbá teszik a szervezetet a légúti betegségek kialakulására.

cikk3

A levegő hőmérséklete mellett, a páratartalom is lényeges összetevője a minőségnek. A fűtési szezon kezdetén sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan a ház sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható. Az egészséges felnőtt ember számára a 40-60 százalékos páratartalom az optimális, mind a komfortérzet, mind az egészségmegőrzés céljából. Kisgyermekek szobájában ennél magasabb is lehet a páratartalom, náluk a 60-70 százalékos az ideális. A túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít: ilyen környezetben a nyálkahártyák irritációja könnyebben kialakul. Ennek jelei: a szemek szárazsága, égő érzése; torokkaparás, szájszárazság; a légutak nyálkahártyájának irritációját száraz köhögés jelzi. A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell. A levegő túl magas páratartalma sem egészséges,- mondhatni a légúti betegségek melegágya – ugyanis kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának, növeli az allergiák kialakulásának kockázatát, elsősorban a házipor (poratka) esetében. Emellett a magas páratartalom káros a házak belső terének minőségére is: könnyebben penészedik (penészgombák), a falak dohos karakterűvé válnak.

cikk1

Ezen problémák kiküszöbölésére a leghatékonyabb megoldás a felületi hűtő-/fűtő rendszerek alkalmazása otthonunkban, melyek az I-con szoba-termosztátokkal szabályozva a lehető legkomfortosabb hőszabályozást biztosítják környezetünkben a téli fűtési szezonban is.

A cikkhez felhasználtuk az alábbi cikk információit is.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/2811/optimalis-homerseklet-paratartalom-a-lakasban

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és kövess minket a Facebook-on!

Hasonló cikkek