Passzívház vagy alacsony energiájú ház?

Az elmúlt hetekben az oldalon jelent meg írásunk a passzívházakról, mely talán tükrözte az enyéni, szkeptikus hozzáállásomat. Röviden arra akartam rávilágítani, hogy az extra energiaigény csökkentés és az emberi hőkomfort nehezen összeegyeztethető célok egy építés során. Határozott kijelentést, álláspontot szándékosan nem fogalmaztam meg, hogy mindenki eldönthesse saját szája íze szerint, hogy mire van szüksége, mi a célja.

3

Egy beruházó ismerősünk olvasta ezt a cikket és az alábbi linket osztotta meg velünk.

Az írásban osztrák tapasztalatok, mért adatok találhatók – biztosan állítom, hogy passzívházakkal kapcsolatban nagyobb tudással rendelkezők írásáról van szó. Ezidáig nem kívántam következtetést levonni, de a cikket elolvasva bizton állíthatom, hogy önállóan, csak hővisszanyerős szellőztetővel ellátott passzívházba nem akarok költözni!
Ha építek, akkor biztosan felület fűtés-/hűtéssel ellátott, alacsony energiájú házat fogok megcélozni (fajlagos energiaigény kisebb, mint 40 kWh/m2/év)!
Befolyásolni most sem akarok senkit, de olvassák a tőlünk nyugatabbra élők tapasztalatait (tényeket, adatokat), és döntsenek az építési céljaikkal kapcsolatban azok ismeretében.

http://www.trendsderzukunft.de/passivhaus-oder-niedrigenergiehaus-studie-zeigt-werte-bei-passivhausern-entsprechen-oft-nicht-realitat/2013/05/29/

Passzívház vagy alacsony energiájú ház? Tanulmány mutatja, hogy a passzív értékei gyakran nem felelnek meg a valóságnak

Sokaknál felmerül a kérdés, akik új ház építését tervezgetik, hogy passzív ház vagy alacsony energiájú házat építsenek? A választást gyakran az aktuális kiadások mértéke, és a jövőbeni energiafelhasználás határozza meg. A gyártók szerint általános vélemény, hogy a passzívházak energiaszükséglete lényegesen alacsonyabb, mint az alacsony energiájú házaké.Az osztrák székhelyű FH Voralberg és az Alpok Gmbh társaságok felkérésére a Rhomberg Bau készített egy tanulmányt, melyben azt vizsgálták, hogy ténylegesen milyen energiafelhasználás várható a két háztípus esetében.A hosszú távú energiahatékonyság vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy passzívházak esetében az alacsonyabb energiaszükségletet még szabályos felhasználói magatartás mellett is nehezen lehet elérni, sőt bizonyos esetekben az energiafelhasználásuk meg is haladja az alacsony energiájú házakét!Ezzel egyidejűleg azonban azt is kijelentették, hogy mind a passzívház, mind az alacsony energiájú ház technikailag fejlett és előrehaladott, továbbá mindkettő lényegesen jobban teljesít energiahatékonyság szempontjából, mint a hagyományosan megépített épületek.

A passzívházak működése:

Egy passzív háznál több hőszigetelő és hővisszanyerő elemet kombinálnak egymással annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb fűtésszükségletet érjenek el. Ehhez tartoznak a különösen jól szigetelt ablakok, tetőszigetelés, falak és ajtók, a levegő szivárgásának elkerülése (légtömörség), hővisszanyerős szellőztetőrendszer és opcionálisan hőszivattyú vagy termikus szolár rendszerek.

1

Az energiahatékonyság vizsgálat menete alacsony energiájú házaknál és passzívházaknál:

2010. júniusától 2013. márciusáig tartó, 34 hónapos időszakban két lakóparkot vizsgáltak Bregenz-ben.Egyrészről egy „Öko-standard 3” minősítésű passzívház 19 lakásában, másrészt egy „Öko-standard 2” minősítésű, alacsony energiájú ház 21 lakásában folytak a vizsgálatok.A lakásokat mérőműszerekkel, érzékelőkkel szerelték fel, a lakókat pedig rendszeresen kérdőívek segítségével kérdezték a hőérzetükről.Az energiaszükséglet és fűtési szükséglet tényezőin kívül a helyiségklíma kialakulásáért felelős egyéb tényezőket is vizsgáltak, úgymint a páratartalom, CO2koncentráció, a levegő-áramlási sebessége, a fény intenzitása, és az elektromágneses sugárzás. Ezeket az értékeket utána összehasonlították a szubjektív kérdőívek eredményeivel.

A passzívházak energiaszükséglete függ a felhasználói magatartástól:

A passzívházak építésénél sokszor irreálisan nagy összegeket fordítanak hőszigetelő- és hővisszanyerő rendszerekre. Ezeken a terheken az állami támogatás ténye sem segít, mivel a támogatást csak egy megadott szigetelési érték, vagy fűtési igény elérésekor kaphatják meg az építtetők, amihez elengedhetetlen a drága és jó minőségű hőszigetelő-, és hővisszanyerő rendszerek beépítése. Tehát a tanulmány eredményei alapján feltehetjük magunknak a kérdést, vajon megéri-e passzív házat építenünk?
(Az állami támogatásról az eredeti cikk osztrák szerzője beszél, véletlenül se értsünk magyar állami passzívház támogatásokat alatta!!!)

A passzívház esetében a mért fűtési igény 441%-al magasabb, mint az eredetileg számított érték:

A passzív ház hőszükségletének 9,03 kWh/m2 körül kellett volna lennie. A tényleges eredmények kiértékelése viszont 39,9 kWh/m2 értéket mutatott ki. Ez az eredmény 441%-kal magasabb az elvárt eredményhez képest.
Az alacsony energiájú háznál 36,3 kWh/m2 értéket kellett volna elérni, míg a valósan mért érték 38,4 kWh/m2 lett, ami csak 5,8% magasabb, mint a tervezett/elvárt érték.

A számítottnál magasabb hőszükséglet okai:

A magasabb hőszükséglet okait mindenekelőtt a felhasználói magatartásban találták.
A passzívház lakásaiban az átlagos belsőhőmérséklet 22,1 °C volt, míg az eredeti számítások 20 °C-kal számoltak lakásonként.Ezen felül a fűtési időszak is hosszabb lett az elvárthoz képest, mivel a lakók az átmeneti időszakban – tavasszal és ősszel – is tartani akarták a kellemes szobahőmérsékletet. Továbbá az automatikus szellőztetést sem találták megfelelőnek a lakók, ezért a levegőcsere ráta is megnőtt, ami ismételten megnövekedett áram- és hőenergia szükséglethez vezetett.

4

Az objektív, mért értékek adottak, a véleményemet én már megfogalmaztam, a döntés az Önök kezében van!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és kövess minket a Facebook-on!

Hasonló cikkek