Mennyezetfűtésről és -hűtésről a mindennapokban; Az elektromos fűtésekről

Alacsony hőmérsékletű felület fűtésekről, mennyezet fűtés/hűtésről sokat olvashattunk az elmúlt években a Magyar Installateur hasábjain is. 10 éve talán kuriózumnak számítottak a mennyezeti rendszerek, mára viszont egyértelműen mindennapos, általános megoldásnak nevezhetjük őket. Ennek ellenére találkozok olyan tervekkel és sajnos megvalósított munkákkal is, melyek arra engednek következtetni, hogy vannak hiányosságok az információ áramlásban… A tisztelt főszerkesztővel, Pongrácz Lajossal történt beszélgetés alapján arra jutottunk, hogy érdemes és érdekes lehet egy felület fűtéssel foglalkozó sorozatot indítani. Ezekben megoszthatnám az elmúlt 12 évben gyűjtött, mindennapos tapasztalataimat tervezéssel, kivitelezéssel, üzemeltetéssel kapcsolatban – különböző nézőpontokat követve: hőérzet, szabályozás, költségek, stb. a lap aktuális fókusz témái alapján.  

Elektromos fűtésekről

elektrofutes

 Az idei első megjelenés fókusza a fa és vegyestüzelések, kandallók, kémények. Logikus átkötés lenne, hogy a felsorolt magas hőmérsékletű hőtermelőkhöz is illeszthetők az alacsony hőmérsékletű hőleadók, de nem ebbe az irányba megyek! A sorozatot rögtön egy kivételt képező résszel – a fókusz témától elkanyarodva indítanám: az elektromos fűtésekkel – legyen ez fűtőfólia, infra, padlófűtés szőnyeg, akár konvekciós elektromos radiátor vagy elektromos kazán. Annyi talán „közös” a fókusz téma termékeivel, hogy ezek sem az átlagosnak tekintett gázos megoldások közé sorolhatók…

Az elektromos fűtések és elektromos felület fűtések témáját pedig azért választottam, mert úgy érzem, hogy aktuális lenne róla beszélni, párbeszédet indítani ÉPÜLETGÉPÉSZ fórumokon is. Merthogy egy olyan termék csoportról kell beszélgessünk, ami inkább villamos termék, mégis gépészeti követelményeket kell(ene) kielégíteni velük. Sajnos az a tapasztalatom, hogy ezeket nem gépészek „tervezik”, nem gépészek forgalmazzák! Találtam olyan elektromos fűtéseket forgalmazó kereskedő céget is, ahol a honlapjukon egyenesen azt írják, hogy „csínján a szakemberekkel, mert a szakértelmet sokszor érdekek vezérlik!” Vagy pl. nem kell hőszükséglet számítás sem, hisz az soha nem pontos, így elegendő ökölszámokkal kiszámolni az igényeket! Gyakorlatilag azt írják, hogy nem kell épületgépész szakember a gépészeti rendszer meghatározásához!!! Épületgépész tervezőként számomra ez egyenesen felháborító!

7/2006. (V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásához

A Rendelet alapján minden új építésű családi házra kötelező az energetikai jellemzőket meghatározni. Ha WinWatt szoftverben a hőszükségletek meghatározása után önálló elektromos fűtést választottam ki, akkor egy példa családi háznál ezt kaptam eredményül építési engedélyezéshez: “Az épület(rész) az összesített energetikai jellemző alapján NEM FELEL MEG!”. Tehát a minimális gépészeti követelményeket nem elégíti ki!!!

Ez annak köszönhető, hogy ezen termékek jóság foka (hívjuk most „COP”-nek) maximum 1.0, azaz egységnyi elektromos áramból egységnyi fűtési energiát készít. Ráadásul Magyarországon az elektromos áram felhasználást 2,5-szeres primer energia átalakítás tényezővel kell számolni, azaz egyáltalán nem mondható „preferált” megoldásnak. Na ezt már nem szokták hangsúlyozni az elektromos fűtés forgalmazók! (Sőt, a legtöbb oldalon egyenesen „gazdaságos”-nak hirdetik a megoldásaikat!!!)

A másik fontos érvük szokott lenni a CO2 terhelés. Mármint az, hogy a villamos fűtések nem terhelik a környezetet! Hát a felhasználási helyen valóban nem! A rendelet a CO2 terhelésről is irányt mutat: földgáz emissziós faktora 203 g/kWh, az elektromos áramé 365 g/kWh! Merthogy Magyarországon meghatározó a szénhidrogén bázisú villamos energia termelés! (Akkor ez egy újabb öngól?)

Ha az építtető meglévő épület felújításába kezd és felelőtlen módon nem hív szakembereket az építéshez, nem készíttet terveket a kivitelezéshez, akkor az elkészült állapot energetikai tanúsításánál jön a feketeleves: az általam számolt példában levegős hőszivattyúval és önálló elektromos fűtéssel ellátott verzió között 4 osztálynyi eltérést kaptam!!! Szóval, ha követem a rendelet előírásait és az abban foglaltak szerint számolok, akkor nekem fehéren-feketén az jön ki, hogy ezen elektromos fűtéseket kerülni szükséges, hogy jobb eredményeket kapjak vagy a minimális gépészeti követelményeket egyáltalán elérjem! (Előfordulhat persze az is, hogy hibáztam és egy-egy osztállyal „elvétem” a számítást, de egyszerűen nem hiszem el, hogy másnak az az eredmény jön ki, hogy ezek „gazdaságosak”!) Az egyik elektromos fűtéssel foglalkozó cég oldalán azt is olvastam, hogy „százszámra épülnek” Magyarországon az önálló elektromos fűtésű megoldások. Hogyan lehetséges ez? Hogy épülhet a ház, ha nem elégítik ki a minimális követelményeket? Ezeket vajon kik tervezik? Ha nem ismerik a rendeletet, akkor mi alapján ajánlják gépészeti célra a villanyos termékeiket? És ha ismerik a rendeletet, akkor hogyan állíthatják, hogy a termékeik megfelelnek az elvárásoknak?

Bárhogy nézem, nekem a teljes témakör átverés „szagú”!

(Persze tisztelet a kivételnek – hisz biztosan van olyan, aki valós tájékoztatást ad az ügyfeleinek, de az általam megnézett kb. 20 cég és honlapján olvasottak között egy ilyet sem találtam!)

Nézzük az előírásokat, aktuális rendeleteket az építésekkel kapcsolatban!

Építési engedélyezési eljárás során a következő rendeletet kell forgassuk:

312/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

8. melléklet: Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

„1.2. Épületgépészeti műszaki leírás, melynek minden esetben része:

1.2.1. alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzését az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben és annak 4. melléklete szerint,

1.2.2. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálya alá tartozó épületek esetében legalább az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. pontjában meghatározott részletezettséggel a követelményeknek való megfelelést igazoló épületenergetikai számítást.”

Ebből kiderül számomra, hogy jól tudtam – mégis csak szükség van szakemberre! Az elektromos fűtést forgalmazók egyik állítása, mely szerint nincs ránk szükség – megdőlt. 

300 m2-t meg nem haladó hasznos alapterületig nem szükséges engedélyezés, helyette egyszerű bejelentés van:

155/2016. (VI.13.) Kormány rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

A rendelet 1. mellékletben az alábbiakat olvashatjuk:

„Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:”

„9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve” mely tekintetében „a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.”

Megnéztem a Kamara honlapját is, ahol a friss hírek közt olvasható:

482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról (FIGYELEM, friss!)

A 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelettel együtt a 191/2009. (IX. 15.) Kormány rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről is egyidejűleg változott!

22. § (3) bekezdése: A kivitelezési dokumentációnak „minden esetben része c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció”!!!

Azaz nem csak energetikai számítások, az energetikai jellemzők meghatározása kötelező, hanem a komplett gépészeti terv?! Egyre érdekesebb! Ezek szerint az épületgépész tervezők feladatköre még nagyobb, így még nagyobb szükség van ránk? Úgy tűnik, hogy az egyszerű bejelentéshez terjedelmesebb anyagot kell készíteni, mint az építési engedélyezéshez!

Akkor nézzük meg a kivitelezést!

Az utóbbi, 191/2009. (IX. 15.) rendelet írja le a vállalkozó, a szakági felelős műszaki vezető dolgát és feladatait.

„14. § Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint

b) a 22. § (2) bekezdés és az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően,

c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték”

Ezek szerint nem csak tervezőkre, hanem szakági, azaz épületgépész felelős műszaki vezetőkre is szükség van?

Végül nézzük meg a használatbavételi engedély előírásait!

312/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

30. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei

39. § (8) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell

„(8a) Az építtetőnek a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek esetében az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.”

Szóval végül kell egy jogosultsággal rendelkező szakember a kötelező energetikai tanúsítás érdekében is!

Azt hiszem részletesen bebizonyítottam, hogy szükség van épületgépész kollégákra! Ez megnyugtató.

Viszont a rendeletek felsorolása előtt írt kérdéseim kérdőjelei csak tovább erősödtek! Ha igaz, hogy „százszámra” épülnek önálló elektromos fűtésű lakóingatlanok, akkor azokat kik tervezték és milyen előírások alapján? És az energetikailag nem megfelelő épületet hogyan építették fel? A felelős műszaki vezető is úgy „érezte”, hogy kielégíti az energetikai követelményeket? És a végén az energetikai tanúsításnál sem bukott ki a kedvezőtlen eredmény?

Az elektromos nyilvántartásba feltöltött anyagokat ki ellenőrzi? Az építésfelügyelet ellenőrzi a tartalmat is vagy csak a dokumentum meglétét?

Végül – az elektromos fűtéseket forgalmazó villamosipari kereskedőket kik ellenőrzik? Vajon a Kamarában ők az Épületvillamosság vagy az Épületgépészeti tagozat „tagjai”? Vagy nem is tagok?

Hogy állíthatnak reklámjaikban műszakilag a valósággal teljesen ellentétes információkat?

http://www.magyarinstallateur.hu/archivum/mennyezetfutesrol-es-hutesrol-a-mindennapokban

Joó Renátó

épületgépész mérnök

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és kövess minket a Facebook-on!

Hasonló cikkek